Beköltöztünk. Nem mondom, hogy sebek nélkül, mert nem. Kicsit gyorsan történtek az események, de nem totojázhattunk sokat két albérlet között a csomagjainkkal.
Most olyan érzés, mintha egy szállodában laknánk. Minden nagyon szép és kényelmes, de még nem volt idő belakni.
Ezt a kis lakóparki lakást a pihenésre, feltöltődésre találták ki. Nincs sehol íróasztal, munkahelynek berendezhető sarok. Mi pedig megszoktuk, hogy ahogyan gyerekként is, egyetemistaként is, tanárként és jómunkásemberként, vállalkozóként is, mindig volt saját asztalunk, számítógéppel, kislámpával, irattartókkal. Itt egyelőre csak egy számítógépasztal van, és persze kérdéses, hogy legyen-e külön mindenkinek egyáltalán.
Ez most átmeneti állapot. Majd eldől, hogy a munkát kizárólag a munkaidőre korlátozzuk-e az életünben, és otthon csak a feltöltődés lesz-e a fontos. Bár ennek nem sok esélyt adok. Mindketten munkamániásak vagyunk. Minket ez (is) tesz boldoggá - egyelőre.
Utolsó kommentek