olvastam a mai bejegyzésed a blogon. (tulajdonképpen azóta is olvaslak, kommentekkel együtt, ha tehetem nap mint nap)

 

Szerintem ha segít a blog, akkor csináld tovább. Ha fáraszt és elveszi az energiát, hagyd a fenébe.

A művész útját megvettem:)) és csinálom is. Nekem sokat segített veled az a néhány személyes hangvételű levél és miután éreztem a lelki rokonságot, nem is hagytalak magadra:)) még ha csak csendben figyeltelek. (és ezzel sztem sokan vannak még így)

 

Egy valamire emlékeztetlek:))) mert hogy én is író vagyok. A dokk-on vannak fent verseim és eleinte nagyon nehezen vettem a kritikákat. 

Amiket irsz, teljesen normális, hétköznapi dolgok, ahogy egy ember számbaveszi a dolgait és az anyagi létet.. igazából ez is valóság. De csak egy szeglete.

Az, hogy a szegénység - mint pejorativ értelmű szó - ennyire megosztotta az embereket, gondolom neked sem meglepő, mert sokakban ébreszt félelmet. Ahogy a tél és a sötétség is kihozza az emberi lények rosszabbik oldalát.

De nem voltál bátor - ha nem is a neved&arcod a média miatt - de a lelked/szellemed is megmutatni.. tudom, hogy félted és itt sok az idióta, lemeztelenítve még rosszabb, még sebezhetőbbek vagyunk.

Mégis. csak annyit látunk, amit a szemeddel láttál, a testeddel megéltél - ezt is cenzorálva - és amiket pl. nekem a levélben megírtál, abból alig vált láthatóvá valami a blogon.

ha hiteles vagy akkor már az igazságot nem kell megvédeni. Az kiáll önmagáért. Azt nem lehet legyőzni, mert egyszerűen csak JELEN VAN.

 

 

Én is hasonlóképp naív vagyok - mint ahogy az néhány postodból kiderült -  ezért is eshettem át nemi erőszakon, két abortuszon. Igen, van ez az így, hogy az emberek jóságába, jóindulatába vetett hit minden óvatosságot legyűr, néha ésszerűtlenül.

Sok mindent egyértelműnek gondoltam, ha írtam vagy énekeltem. Később rájöttem, hogy ez nem így van. A mi valóságunk teljesen más.. mindenkié egyedi. Nem mertél belemenni igazán mélyen kapcsolatod részleteibe szegényemberrel, a gondolataidba, ezért azonosulni is nehéz azoknak, akik máshonnan jönnek, más értékrenddel. Persze nem fontos mindenki tetszését elérni... igazából a megmozgatás, a változás beinditása, a viták vitalitása a fontos és ezt még ma is megteszi a blogod. Talán egy napon tényleg használhatod tanulmánynak.:))

azt hiszem:) nagyon gyakorlatias és hasznos szerettél volna lenni:) hogy adhassál az embereknek:) még ebben a helyzetben is.

de aki éhezik még, az ne osztogassa az egy szál zsemléjét boldog-boldogtalannak..táplálja és erősítse magát:))) hogy aztán építhessen egy kenyérgyárat. érted mire gondolok? nem kell minden idiótának válaszolnod. nem kell minden írást komolyan venned. te döntesz:))

nem kell "jónak lenned" - főképp nem mindenkihez!! .- hogy segíts másokon. legyél önmagad és ha boldog leszel, másoknak is megmutatod, hogy innen is van kiút. Nem feltétlen főzési tippek kellenek, csak te kellesz hozzá. biztos kiültél és nézted valahol az erdőt és hallgattad a csendet. de erről nem írtál. arról mi történik odabent:)

 

Vmiért oda a blogra nem akartam írni, de tegnap megnéztem A hullám című filmet és azt hiszem, sok mindent megmagyaráz... Ha ismered a Stanfordi és az Ash kísérletet - utóbbiról csak ma olvastam a film kapcsán  - akkor tudnod kell:)) hogy nem te vagy az áldozat. Nehéz helyzetbe kerültél és próbáltál jó "szegény" lenni, és a végén valódi áldozattá váltál, akit bántani lehet. De az igazság az, hogy "jól" szegénynek lenni nem lehet, ahogy becsületes szeretőnek sem- én ez utóbbival próbálkoztam, tragikus véget ért.

Harcolni lehet, átélni a változást és te ezt csináltad, szerintem elég bátran és meg akartad osztani az élményt, hogy másoknak könnyebb legyen:)) ugye?

de (sajnos?) ez csoport szinten nem műkődik egységesen vmiért megosztottá válunk..

Azt akartad megmutatni erős vagy:)) de tulajdonképpen egymásból merítettünk erőt, te aki most éled át ezt a helyzetet, mi  - például én, aki régebben mentem át hasonló időszakon - akik olvastunk téged.. mindenki másképp szerzett energiát. van aki szeretettel, van aki haraggal. De változás történt mindenkiben és hatással voltunk egymásra. Nem szabad csüggedni csak azért, mert nem azt kapjuk amit várunk:))))

minden gond kezében ott van egy ajándék:)

tehát ne duzzogj most sértett gyermekként:) már felnőttünk. jogod van meghallgatni ami érdekel, megvédeni magad és értékelni a kritikákat, csak azt megtartani, ami használható...a többire csak megvonni a vállad és megkérdezni, akkor mi van, ha te másképp gondolod?

és nem csak jogod, hanem erőd is van hozzá:) Szóval csináld! nem agresszió nélkül kell élnünk, hanem egymást tisztelve.. a kettő  között azért van még mozgási lehetőség. A harag energia. csak jól kell használni! mielőtt becsapnád a blog ajtaját és kulcsra zárnád, gondolj erre is.

És kiegészítésül még itt olvashatjátok a blog történetének leghosszabb kommentjét is naughtytól.