Egy alább közölt olvasói levél adta az apropót, hogy írjak arról, hogyan spóroltam havonta pár ezer forintot azzal, hogy átnéztem a banki ügyeinket.

Első bankszámlámat az egyetemi ösztöndíj fogadására nyitottam. Nagyon felnőttes dolognak éreztem ezt akkor. Amikor megjelent a diákhitel, a kezdeti szabályozás szerint csak egyetlen bankon keresztül lehetett igényelni, tehát nyitottam náluk is egy számlát. Párom szintén hasonló cipőben járt.

A vállalkozásnak megint csak külön folyószámlát kellett nyitni. Ekkor alaposabban körül kellett néznem, hol milyen feltételek mellett ajánlanak számlavezetést, mert az üzleti csomagokat borsosabban mérték. Végül erre a célra egy takarékszövetkezetet választottam.

Ezzel – mint aki jól végezte dolgát – évekig letudtam minden bankkal kapcsolatos pénzügyi tervezést. Egészen addig, amíg a felmondásom után nem lett egy kis időm arra, hogy alaposan átnézzem a banki költségeinket.

Mivel nem sokkal korábban kifizettük a tartalékokból a diákhitel tartozásunkat, hogy ne terheljen minket az elkövetkező huszonsok évben, megpróbáltuk megszüntetni a diákhiteles folyószámlákat, de nem volt egyszerű. Először a bankkártyákat kellett lemondanunk, a szándékot a bejelentéstől számított egy (vagy kettő?) hónappal később meg kellett erősíteni, és csak ezután szüntették meg a folyószámlát.

A céges bankszámlánál sokat tudtam spórolni azon, hogy igényeltem netbankos hozzáférést, és a számlakivonatokat nem kértem postázni, hanem személyesen járok be érte.

A közüzemi számlákat rendszerint postán fizettük be, de úgy, hogy bankkártyával fizettünk a postán. Valami okból kifolyólag meg voltunk róla győződve, hogy bankkártyával ingyenesen lehet fizetni. Amikor az első alaposan átvizsgált számlakivonatnál láttam, hogy kemény pénzeket vonnak le ilyenkor. Azóta interneten keresztül utaljuk a számlákat.

És íme a kapcsolódó olvasói levél:

Bankos lakossági számlavezetőként dolgozok már vagy két éve, és lenne ezzel kapcsolatosan pár meglátásom.
Első és talán legfontosabb, hogy tulajdonképpen már szinte minden dolgozó ember rá van kényszerítve, hogy folyószámlát vezessen, hiszen a munkáltatók ugye erre utalják a jövedelmet, és sok más esetben, pl. egy hitel felvételnél, a bankok elő is írják, hogy kötelező nyitni egyet. De az már általában szabadon választható, hogy melyik pénzintézetnél tesszük ezt, és hogy a pénzintézet melyik folyószámla-termékét választjuk. Az a tapasztalatom, hogy az élet egyéb területén rendkívül tudatos ügyfelek sincsenek tisztában ennek a fontosságával és általában anélkül, hogy végiggondolnák, ténylegesen mire van szükségük, legáltalánosabb, "standard" számlacsomagokat választanak. Pedig, és ezt nagyon sokan nem is tudják, a havi bankköltségek akár felét, kétharmadát is meg lehet spórolni azáltal, hogy felmérjük, mire van szükségünk, és számlanyitás előtt töltünk egy fél órát kondilista-számolgatással, és a bankfiókban se hagyjuk magunkat "lerázni", kérdezzünk bátran. (Kb. úgy működik ez az egész, mint a mobiltelefon, vagy netes tarifacsomagok, ezek sokféleségét meg ugye nem kell bemutatni senkinek..)

A lakossági bankköltségek szintén jelentős része megspórolható (lenne) az által, hogy kihasználjuk a bankok által nyújtott internet-banki lehetőségeket. Az internetes felületeken végzett tranzakciók, utalások, betétlekötések, stb, bankköltségüket tekintve töredékükbe kerülnek, a fiókos, telefonos ügyfélszolgálatos tranzaktáláshoz képest. Hogy miért? A bank célja az,hogy a kedves ügyfél a bankügyleteit (rutinműveleteket) interneten, emberi beavatkozás nélkül végezze, ennek elősegítéséért a bank mindent megtesz, ösztönöz -az internetes felület ingyenes elérésének lehetőségével, és ugye az alacsonyabb jutaléki tételekkel. Aki ennek ellenére is a személyes rendelkezéshez ragaszkodik, az bizony pluszmunkát ad nekünk, banki dolgozóknak, kicsit sarkítva: az ügyfél helyett kell dolgoznunk, és ezt jelentős pluszköltséggel honoráljuk :))

Harmadrészt, vannak ugye a bankkártyák. Ami jó, mert kényelmes, de bizton állíthatom, nem jó annak, aki spórolni szeretne. Felmérések, statisztikák sora bizonyítja, aki kártyával fizet, vásárol, rendszeresen többet költ, mint aki KP-ban teszi ezt. Hogy miért, azt ne kérdezzétek, valószínűleg a pénz látványa hat valahogy az ember agyára. Ha kérdezik ügyfelek, hogyan tudnák költségvetésüket racionalizálni (igen, tényleg nem egyszer kérdezik (!)...) egyfajta házipraktikaként azt szoktam javasolni, ne vigye magával a bankkártyáját! Tartsa otthon. Tervezze meg, egy hónapban mennyit fog elkölteni mondjuk kajára, vásárlásra, vagyis üzletben. Azt a pénzt vegye fel automatában KPban hó elején (általában minden banknál ingyenes havi 1-2 KP felvétel) és onnantól máris adott a keret, amelyből költhet. Az pedig, hogy nincs nálunk a kártya, máris segít a pillanatnyi csábítás leküzdésében. (Saját tapasztalat, mire hazaérne az ember a kártyáért, jobb belátásra tér az ember).

Hirtelen ennyi jutott eszembe, persze írhatnék még itt hitelekről, hitelkártyákról, megtakarításokról, de talán a most leírtak a leginkább meglepőek.