Az a baj a koldusokkal, hogy:
1.: a legtöbb esetben látszik rajtuk, hogy nem ételre kérik (hiszen azt megoldják a kukából, vagy az ingyenkonyháról) hanem piára, vagy cigarettára (akár még a nyolcéves gyerekek is),
2.: ami még rosszabb "koldusmaffiának" gyűjtenek, és a napi megkeresett pének nagy része nem az ővék
3.: külföldiek, (románok, moldávok) akik direkt koldulni jönnek, és esetleg csak annyit tudnak magyarul, hogy kérjenek.Persze ezek jó része inkább tőlünk nyugatra megy, de azért itthon is van szép számmal direkt amputáltatott kezü-lábú koldulógép.

Én azt vettem érszre, hogy aki valóben rászorul a koldulásra, az nem is koldul, hanem elmegy inkább kukázni,vagy rosszabb esetben lopni.

Én azt mondom nekik (a belvárosban működik, ahol kavarog a forgalom, nem mindenki egy irányba megy), hogy "Idefelé jövet már adtam!"

A koldus alternatívája az ilyen-olyan célra gyűjtögetők tábora (jobb esetben mondjuk virágot árul felárral, rosszabb esetben csak kér). Nekik azt mondom, hogy én örülnék a legjobban, ha tudnék adni. Ehhez nagyon őszintén szomrú arcot vágok, az empatikusabbja otthagy és megköszöni, a taplóbb az még lejmolna. Neki egy határozott és ellentmondást nem tűrő "NEM" a válaszom. (Nem szívesen sértek meg senkit azért, mert gyűjt - nyilván ő is éhbérért teszi. De ez nem jogosítja fel arra, hogy rámakaszkodjon!)

A bevásárlóközpontoknál ahol 100 Ft a kocsi ott a kocsitologatóknak a válasz egy "Nem." Ahol 20-as, ott meg arra hivatkozok, hogy nekem sincs soha 20 Ft-osom, amit betehetnék a kocsiba. (Egyszer volt egy szimpatikus srác, annak az autóban lévő parkolópénzből egyszer adtam a 20 helyett egy 50-est. Egy másiknak meg egyszer a kezébe nyomtam a kiló kenyeret...)

Úgy tűnik én sokkal keményebb vagyok. Az átkozódó, sóhernak, irigynek tituláló koldusnak vissza szoktam fordítani az átkát, és ha tovább mondja, akkor jön, hogy adhatna ő nekem, mert nekem ki ad? Ha meg én munkáért kapom, akkor menjen ő is dolgozni. (Tudom a barátaim is ezt monják, jól megvernek majd egyszer - na de ha félünk és nem szólunk semmit, az milyen világ? Nekem nem tetszik, hát próbálok a magam módján tenni ellene.) Az egyik lámpás kereszteződésben az otthonomhoz közel van egy asszony, akivel minden szombaton találkozom. Ott járkál, és szól be az autósoknak az ablakon, hogy adjanak neki pár forintot. Utálom és gyűlölöm ezt. Nem vagyok képes elhinni, hogy nincs más megoldás. Azt viszont tudom, hogy egy-egy nap akár 2-3000 forintot is összeszedhet, és akkor még nem mondtam sokat igy minek menne dolgozni. Itt a kutya se piszkálja, az autósoknál is azt látom, ha nem akarnak foglalkozni vele, felhúzzák az ablakot, vagy másfelé néznek. Az ilyen kéregető koldusokat nagyon nem szeretem. Ezzel szemben a Margit híd budai oldalán is volt egy férfi, akit egy ideje nem látok. Kiült egy kisszékre a villamosmegállóba, maga mellé vette a kutyáját (akik időnként változtak, hidegben betakargatta őket) és ott ücsörgött, egy tányérral, amin némi apró volt. Kapott ételt és kutyakaját, megköszönte. Nem kért, nem a forgalom közepébe ült, tiszta volt és udvarias. Ezt el tudtam viselni, és időnként adtam is neki. Most akkor bennem van a hiba, vagy igen nagy a különbség koldus és koldus között?

Én akkor szoktam adni, ha bevallja, hogy piára vagy cigire kéri. Addig b*sztatom, amíg nem mondja meg az igazat.
Ha van időm. :o)

Nem fordult meg a fejetekben, ha nincs pénz albérletre, mi marad?

én nem adok senkinek, bevásárló kocsiba érme van (vagy ha mégse, mond azt, hogy érme van :), érmére nem adnak kannásbort.

és mélységesen elítélem azokat, akik adnak a gyerekkel koldulóknak, pl. metrón, mert ezzel az egész nap kenguruban a testre függesztett gyerek sorsát konzerválják! gondoljátok el, egész nap étlen-szomjan egy büdös testhez szorítva, no mozgás, no játék, no kommunikáció. a totális nihil van ezeknek a szegény gyerekeknek a szemében

van viszont egy bácsi az M3-as újpalotai lehajtójánál, aki összegyűjti az elhagyott dísztárcsákat, és akinek kell, visszaadja :) na ő ezerszer többet ér a maga legalább 75 évével, mint azok, akik csak tartják a markukat a piroslámpánál.

most jól beolvastam nekik, adjátok oda nekik kinyomtatva ezt a kommentet :)

Elvből SOHA nem adok szimpla kéregetőnek. A kedvencem az , hogy a LEUKÉMIÁS(!) gyereke műtétjére gyűjt... legalább 4-5X belefutottam már ilyenbe...
1. Magyarországon nem kerül pénzbe az orvosi ellátás (elvileg és egyelőre)
2. a leukémiát nem műtéttel gyógyítják.
3. valami jobb hazugság kellene...

Mindig szervezetnek szoktam adakozni. (nem is kevés alkalommal)
Néha utcazenésznek vagy mutatványosnak, ha tetszik, amit csinál...

Én sem szoktam adni, mert nem támogatom a piálást, cigizést, drogozást, koldusmaffiát. Főleg, mióta a kinyújtott kezekbe adtam egyszer-kétszer szendvicset, és teljesen hülyének néztek, gorombán elhajtottak. Volt olyan is, aki megköszönte, mert éhes volt. Ez nagyon ritka.

Legrosszabb szövegek:
Anyukámat szeretném meglátogatni a kórházban, de nincs pénzem útiköltségre. Segíts ki egy százassal!

Haza kéne mennem vidékre, de elhagytam a pénztárcám és nincs vonatjegyre. Pont 50 forint hiányzik még.

Nekem szilveszterkor/népünnepélyeken tűnik fel hogy mennyire más emberek között vagyok, mint általában. Vad, kiélt arcok. Olyankor csodálkozok: ezek hol élnek, mivel járnak dolgozni stb. Vagy otthon élnek a TV-előtt? Vagy hol?

Kb. 300 forintot szoktam szétosztogatni havonta, úgy vagyok vele a szegénységet nem nekem kell megoldani, de legalább boldoggá teszem az alkeszt egy órára, ha hozzájárulok a fröccséhez. Mással úgysem tudnám boldoggá tenni. A múltkor egy utcai falatozónál odajött egy szakadt arc, kért 60 forintot egy deci kólára, azt mondta hogy már nem ihat, az orvos azt mondta hogy rákos és menthetetlen. Ott helyben meg is itta a kólát. Hát mindegy hogyan csúszott le idáig, őt valahogy megsajnáltam.

átlag személyiség a hajléktalanságot szerintem csak itallal meg hasonlókkal képes elviselni; szóval elég rossz szöveg ez a cigirepiáramegy. aki pedig ad, ne nézze már, mire költi. odaadtad, az övé. arra használja, amire szeretné.
némelyikük engem is zavar; általában nem kapnak semmit, mert szétoszthatnám a fizetésemet, annyian megszólítanak.
d.

Egyetértek. Annyira megalázó állapot, h. pia nélkül nem lehet elviselni.

Viszont, ha senki sem adna nekik, akkor nem koldulnának.

Van erre egy mondás:
"Mivel segítesz igazán az éhezőn, ha halat adsz neki, vagy ha megtanítod halászni?"

Walter, ok, de mint nem szociális szférában dolgozó, mit tegyek... esetleg prédikálhatnék - joggal küldene a francba. van néhány szocos ismerősöm, de igazán ők is tehetetlenek. hasenkisemadnanekik, ugyanmár...
d.

Szerintem ez egy közhely, és általában nem is igaz. Egyrészt a hajléktalanságból ha borzasztóan nehezen is, de ki lehet keveredni, AKKOR, ha az ember nem iszik. Akkor találhat munkát, bejuthat szállókra, igaz, sok idő alatt, kemény munkával, de eljuthat arra a szintre, hogy tisztes szegénységben, de ne az utcán éljen. Ha valaki lecsúszik, utcára kerül, mondjuk egy válás után, akkor szerintem lehet belőle kiút. De ha elkezd piálni,lemond arról, hogy valaha is jobbra forduljon a helyzete. Néhány hónap, év alatt olyan állapotba kerül, ahonnan már nem tud kikeveredni, mivel semmilyen alkalmi munkára, közmunkára nem veszik fel a fizikai, szellemi állapota miatt.
Persze a legtöbben már eleve azért kerülnek az utcára, mert isznak, elisszák, eljátszák a vagyonukat, elverik maguk melől a családjukat, vagyonukat. Általában nem igaz az, hogy az utcai lét borzalmai miatt kezdenek el inni.
Én sose adok utcai kéregetőknek (adok ellenben alapítványoknak, szervezeteknek), de még sose kezdett el gyalázni egyik se. Mondjuk jobb is, mert nemigen viselném az anyázást...

Nekem Budapest jelenti magát a nyomort. Undorító erkölcsű, gusztustalan kinézetű emberek, sok kisebbségi, állandó tüntetések, katasztrofális tömegközlekedés. Ehhez már csak körítés a nyomorúság, omladozó házfalak... Nem irigylem a NORMÁLIS pestieket.

Tessék mintát venni Székesfehérvárról! :)

én általában felajánlom, hogy a közeli boltban veszek nekik ételt.

ők általában elküldenek a picsába (szó szerint), és közlik, hogy ők inkább pénzt akarnak.

néhány éve a nyugati aluljáróban egy darabig volt egy nénim, egész nap állt az oszlopnál, lábánál a szatyorban az összes mindene. ha elfáradt, ráült. soha nem volt részeg, nem volt ordenáré, nem volt koszos, nem lógott a többi homival.
egyszer nem rohantam, és megkérdeztem, hogy van-e valamire szüksége. kabátot kért. vittem neki, meg egy pulcsit. azért csak egyet, mert azt mondta, ha menni kell, nem tudja cipelni a sok ruhát. amikor arra mentem, reggel a péknél vettem neki péksütit, meg kávét.
egy télen át láttam ott, azóta sem.

Na ja. A város vezetője - aki nem lakik ott - pár éve megígérte, hogy világvárost épít nekünk. Betartotta a szavát. Bp. nagyrészt már tök olyan, mint bármelyik világváros nyomornegyede. :(

vizeletmintát? :)

egyébként lehet munkát találni, pl. a közterület fenntartó, nem csak télen, máskor is láttam hogy hajléktalanokat foglalkoztatott. mások utcát sepernek, és a házmestertől kapnak némi lét.
a bácsi, akiről írtam, összeszedi a dísztárcsákat.
de a többség csak döglik a matracán, és nézi, ahogy kicsorog a húgy alóla.

hukk-kal pedig egyetértek, hogy hajléktalanná nem tesznek valakit, hanem azzá válik. (persze, van ilyen is, de most tekintsünk el attól a kis százaléktól, hogy lakásmaffia, lebontják az önkorm szükséglakást, stb.)
egyébként érdekes módon a hajléktalanok között alulreprezentáltak a romák, vajon miért...

Egyszer megszólított egy középkorú asszony a Deák téri aluljáróban, Azt mondta, pár forint kellene neki,meg a gyerekeinek, ennivalóra.
A standard eljárásrend ilyenkor az, hogy jöjjön el velem, bevásárolunk együtt, én is épp oda indultam. Erre általában el szoktak hajtani anyámba - de ez az asszony mélységesen elvörösödött, megköszönte és eljött velem vásárolni. És zacskós rizst, lisztet, cukrot, száraztésztát, szárazkolbászt, mosószert, ilyesmiket kért. Visszaadta a hitemet az emberekben :-)

" darvasa 2008.10.03. 20:34:57
Walter, ok, de mint nem szociális szférában dolgozó, mit tegyek"


Fizetsz adót, nem?
Ezzel megtettél mindent ami elvárható tőled. Ha többet akarsz tenni, tedd. De az, hogy azért zaklasson valaki, mert ő az utcán él, törvények felett áll, és egyébként is egy összeférhetetlen alkoholista, az nekem nem jön be.

Arról nem is beszélve, hogy pl a piros lámpánál koldulók simán csinálnak naponta 7-10000Ft-ot. És tudod miből? A lelkiismeret furdalásodból. Abból, hogy megszánod őt. Nem azért sántít mert fáj a lába, hanem azért, hogy megsajnáld. Direkt elfertőzik a sebet a lábukon, majd azt mutogatják az aluljáróban, hogy lásd milyen beteg, és megsajnáld.

Ezekben a találkozásokban mindig TE leszel az áldozat. TE vagy az akit átvernek, lehúznak, ha lehet még két szál cigivel is a százason felül...

Nos ilyen a valóság a kocsiablakon túl.

LION Heart!

1, a leukémiát szokták műtéttel gyógyítani, csontvelő-átültetés a neve nekije.
2, De igazad van, Magyarországon elvileg és egyelőre ez is ingyenes. Bár komoly betegségek esetén külföldi kezelés szükséges, és ez talán olyan...

Madeline,

Tudod, miből áll egy csontvelő-átültetés?

Nem más, mint 1 egyszerű INFÚZIÓ...

:D

OK, persze kell elő és utókezelés, de a kés nem játszik be...

Robinnál a pont, engem is mélységesen felbőszit a koldulás. Nekem ki ad pénzt csak úgy, ellenszolgáltatás nélkül - szoktam én is kérdezni. Volt már olyan is, hogy felháborodva kiabáltam a koldusnak, hogy nem adok, adjon nekem ő, hiszen pont annyi joggal kér ő tőlem, mint én tőle. ELegem van már abból, hogy BUdapesten ma már nem lehet végigmenni egy aluljárón, mert valóságos vesszőfutás az átkelés, a sok koldus, szórólaposztogató és ilyen-olyan semmirekellő között.

hukk
Pusszantlak alássan, mert a koldus a budapesti aluljárókban csak román vagy moldáv lehet, he?
Nu, akkor álljon itt példa, hogy én, mint román (tudom, az anyámé, az enyém), hogyan rángattam el az echte magyar állampolgártásadat egy cba-ig. Mert megállít az echte magyar állampolgártársad, engem , mint románt, hogy ugye kéne a pulyának kaja, és arra pénz. Épp volt időm, meg 200 forintom erre a célra, így vettem (én, a büdös román a te echte magyar állampolgártásodnak, annak igen .. :P) egy fél lityó tejet meg némi zsemléket, és félidőig végignéztem, hogy megeteti a kölkével ... Igen, én a büdös román ..

Elmész te a faxba meg az összes többi hozzád hasonló előítéletes barom ...

Hál' Istennek nálunk nem olyan gáz a koldulás, hétköznap délelőttönként én inkább azon szoktam gondolkozni, hogy mit keres a városban ez a rengeteg jólöltözött ember. Az ok, hogy én nem dolgozom, de hogy ők sem... 600 forintos képeslapokkal nem tom milyen célra gyűjtőknek azt mondom, hogy adtam már (tényleg, két éve), Spar parkolóban udvariasan kérő, színjózan, ismerős hajléktalannak szoktam adni 100-200 forintot, a kocsit meg bárki visszatolhatja (mondjuk sajnos nem sokszor akarják, pedig néha jól jönne), nehogy már a 20-100 forintot sajnáljam. Ha a gyerekkel vagyunk, akkor adunk utcazenésznek meg földön ülő nénikének, csak hogy lássa, adni kell, ha van miből.

@váj mi:
Nem azt írta, hogy csak román lehet, aki kéreget, hanem azt, hogy van jó pár olyan, aki külföldről direkte kéregetni jön át. Általában nem egyedül. Ezt nevezik koldusmaffiának.
Ha te ebből azt szűröd le, hogy az echte magyar állampolgárnak büdös minden román, akkor ez ugyanolyan előítélet, mint amit feltételezel róluk.
Ezt leszámítva viszont igazad van, a jelenség létezik, mégpedig mindkét oldalon, és mindkét részre szégyenletes. A másnak-vásárlásért pedig kalapemelés előtted, meg a többiek előtt is, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiség milyen nemzetiségnek.

Pesze mindenki azt olvas ki egy-egy kommentből amit akar. Ha valaki frusztrációval küzd, akkor úgyis a románozást fogja beleérteni. Aki meg nem, az meg megérti mire gondolok.

hhunter · headhunter.blog.hu 2008.10.03. 21:25:09

"egyébként érdekes módon a hajléktalanok között alulreprezentáltak a romák, vajon miért... "

Mert mindig ott van nekik a család, és nincs olyan hogy szégyell kérni, vagy irigylik tőle a fedelet a feje fölül, az ételt. Nagy-nagy szépsége és potenciája ez a roma kultúrának szerintem.

így van mása, ezt el lehetne tanulni tőlük... mondjuk a "kérés" attól függ mire vonatkozik, a családjától, vagy a többi embertől?

Persze, roma kultúra: tényleg nincs hajléktalan, de 16 évesen elkezdenek szépen szülni. Tudod, jó összebújni olyan sokan a hidegben...

Jó, persze, tényleg vannak szépségei: ők aztán összetartanak, ha baj van. Mondjuk a mi családunk is, mégse vagyunk romák.
S akkor?

nem is vagy hajléktalan :)
az összetartás egy dolog, nem kell bemutatni azt hiszem senkinek itt, hogy mi jellemzi még ezen kívül a roma "kultúrát"

The King & Kinga 2008.10.03. 20:49:55
Azért Fehérváron is akad olyan rész, amit nem cserélnék el! Mivel Bp Mo. legnagyobb városa, óhatatlan, hogy a legnagyobb szmötyi is itt gyűlik össze. Ugyanakkor akad napfényes része is. Mi akik itt élünk tudjuk ezt!

minket egyszer anyámmal megkergetett egy hajléktalan a Körúton, mert aprópénzt adtunk neki. először csak morgott, mikor meglátta a tizeseket-húszasokat, de aztán felállt, és átkozódva utánunk indult, h mi menjünk a büdös qrva geci fukar anyánkba, hogy merjük mi ilyen szarrar kiszúrni a szemét stb...
na azóta nem adok senkinek. anyám sem. az ilyen ember nem is ember. már bocsánat. lehet, h vmikor az volt, de most már nem érdemli meg.:(
meg egy nálam 3 fejjel és 30 kg-gal nagyobb, de másik eset: nálam fele annyi idős leánka kéregetett pénzt a nyugati aluljáróban, elegáns szőrös bundában. nem látszott alultápláltnak, se hátrányos helyzetűnek. az indoka az volt, h ő Erdélyből jött. na én erre meg azt mondtam neki, h na és? az én családom meg Kárpátaljáról, mégse koldul senki, hanem dolgozik.
mennyire undorító már, h az állítólagos határontúlisággal koldul vki. nem tök mindegy, honnan jött vki? attól még nem értékesebb másnál...:/