Jó munkát!

Szia!

Pályázat 30 állásra, amiből 6-ra behívtak :-) . Az nem rossz a mai viszonyok ismeretében! Csak így tovább! Jók lehetnek az önéletrajzaid, motivációs leveleid!

tulajdonképpen vannak konzervek, amiket szívesen fogyasztok ... :-))
Jó munkát, kitartást kívánok

Harminc álláspályázatból hatra hívnak be? Velem ilyen arány akkor fordult elő, amikor a diplomaszerzés után -azt hivve, hogy mindenhol rám várnak, és én fogom megváltani a világot- minden olyan hirdetésre jelentkeztem, ami nekem tetsző munkát kínált, nem törödve azzal, hogy legtöbb helyen több éves szakmai tapasztalatot várnak el. De még akkor is behívtak az állások 20%-ára.
Legutóbb bő egy éve váltottam munkahelyet, akkor 3 helyre jelentkeztem, és mindhárom helyen alkalmaztak volna.
Ezzel persze nem arra akarok kilyukadni, hogy én vagyok az Isten, csak tudom, hogy mi az amihez értek. Nem kell "jó" önéletrajz, motivációs levél, elég az is, ha reális, olyan amit az interjún is alá tudsz támasztani.
A másik dolog, hogy meg kell tanulni interjúzni, és azt egyféleképpen lehet: rengeteg interjúra el kell menni, akár még olyanokra ism, amely állásokat nem vállalnánk el.

Ez rossz nap volt a konzervre, mert megint rakoncátlankodik a blog.hu időzítője :) A post látszólag kikerül, de nyomni kell rá egy mentést, mert addig nem látja senki....

hukk: Téged a 20%-ára hívtak be? És 30nak mennyi a 20%-a? Segítsek kiszámolni? lol.

Szerintem meg elég jó arány. Feltételezem, hogy hukk valamilyen IT-szakember vagy mérnök. Más szakmákban kb. 10% az arány arra, hogy be is hívják az embert.

Mérnökönél, IT-soknál tényleg magas az arány. De IT is lehet Super Mário fejlesztő amiből max. 1 kell, amíg Oracle developerből hiány van.

Vagy vagyünk egy orvost: Egy lemaradott térsében két kézzel nyúlnak utána, egy egyetemi városban pedig (Pécs, Szeged) ahol képzés van 60 helyre is beadhatja lehet egyre sem hívják be.

Budapesten, a hölgy végzettségével az arány jó, nagyon :-) !

hukk
ha munkát váltasz akkor a hangsúly a váltáson van és nem a keresésen. elképzelhető hogy a három jelentkezés mondjuk három hónap alatt jött össze, és csak olyan helyre küldted, ami tutibiztosnak látszott. én is váltani akarok, ezért könnyebben válogatok az álláshirdetések közül mintha otthonról izgulnék minden egyes nap hogy mikor mehetek már végre dolgozni - valahova. akkor valószínűleg az összes hirdetésre jelentkeznék, ahol az elvárásokat tudom teljesíteni.
így viszont beírtam egy nettó fizetési igényt, ezért elvárom hogy csak azok hívjanak be ahol ezt legalább megadják.

és legalább a szegénység blogon ne csináljunk már úgy, mintha mindenki olyan rohadt elhivatott lenne mikor bead egy álláspályázatot!
legtöbbünknek - főleg fiatalon, mondjuk lakáshitellel, gyerekvállalási tervekkel - a fizetés számít.
az interjún elő tudom adni hogy én vagyok a leglelkesebb jelentkező mert akár két percen belül egész életemre azonosulni tudnék a cég filozófiájával, de ha délután egy kávézóban beszélgetnék az interjúztatóval, gondolom legalábbis mosolyognánk a helyzeten.
(ha még nem ért el mindenkit a "vallom amit a cégvezetés" járvány)

Azert nem biztos, hogy mindenaron elmenne az ember plusz netto 50-ert egy nem tul erdekes helyre, ellenben ugyanannyiert egy faszantosnak tuno ceghez igen.
Bizonyos jovedelemhatar felett persze... Nyilvan sokan azt gondoljak, hogy az ilyesmi szimpla sztarallur, de a munkakorulmenyek, emberek legalabb olyan fontosak, mint a penz. Magam is meg-megszolom neha azokat, akik otthagynak jol fizeto allasokat ("hat ez hulye"), aztan mindig elgondolkozom azon, hogy nem feltetlenul ez a lenyeg.

Bébé: látom olvasni már megtanultál, de a szövegértelmezéssel még gondba vagy. Segítsek értelmezni a leírtakat?

Nos, arról van szó, hogy frissdiplomás közgazdászként, nulla tapasztalattal a beadott jelentkezések 20%-ára behívtak (amelyek többségében gyakorlathoz, szakmai tapasztalathoz kötött pozíciók voltak), akkor amikor még semmi fogalmam nem volt a munka világáról, és a bennem meglévő képességekről. Erre jön szegényné, aki x év munkaviszonyával, saját vállalkozással a háta mögött ugyanazt az arányt éri el, mint én pályakezdőként.
Csak arra tudok gondolni, hogy nemigazán ismeri a saját kompetenciáit.

Szóval ezt jelentette az előző komment. ha Te mást értettél, az a Te szegénységi biozonyitványod. lol

Gumidomino: ez a váltás/munkakeresés általában igaz lehet. Nálam akkor azonban pont úgy működött, hogy egyik nap végignézetm egy hirdetési oldalt, az ott lévő hirdetések közül jelentkeztem háromra, egy héten belül mindhármon voltam interjún, és az jelentkezéstől számított 3. hét végére aláírtam az új munkaszerződést.

hukk, vagy ismeri, de van annyira elkeseredett, hogy szarra-nemszarra egyaránt jelentkezzen.

Szegényember felsége, jó munkát!

Balance of Power
"Bizonyos jovedelemhatar felett persze..."
bingo.

félreértettél, én a hirdetések és interjúk, valamint itt némely kommentelő kapcsán írtam az elhivatottságot. ha egy állásinterjún egyikünk se hiszi azt, hogy azért élek hogy dolgozzak, akkor már jól kijövök velük. de előfordul hogy ilyen "robotok" miatt köszönöm de nem kérek az egészből. hogy lehetne velük együtt dolgozni?
én lelkiismeretesen, legjobb tudásom szerint elvégzem a munkám, de mondjuk például villamosmérnökként ne várja már el tőlem senki hogy este nyolckor otthon a vacsora mellett a cég szivárványos jövőjének építésén törjem a fejem. hisz még csak felsővezető se vagyok csak egy csavar a gépezetben. remélem így már jobban elmagyaráztam.

onnan pedig egyenesen menekülök ahol "olyanok vagyunk mint egy nagy család"

na mindegy. túl sok hülyeséget írok! :)

gondolom a rendszeren az rendszeresen.
mondjuk nincs bölcsészdiplomám... :P

az biztos, hogy csak olyan állást érdemes megpályázni, ahol a kiírásoknak megfelel a jelölt. sokan gondolják, hogy "minek írták bele az angolnyelv-tudást, biztos nem is kell használni".

pozíció függő, hogy kit hívnak be. pl. azt, aki egy nógrád megyei állásra pályázik, és hát, so-so egyezik az elvárásokkal, behívom, mert nincs más rajta kívül, aki azon az eldugott helyen dolgozna, és beszél pl. németül. ugyanőt egy budapesti állásnál nem hívnám be, mert lesznek nála jobb jelöltek. ez a piac is kereslet-kínálat függő, minden mindegyik

hukk állást talált, mert rendelkezett azzal a profillal, amire kerestek embert, behívták interjúra, jól eladta magát, és valószínűleg nem is volt több tucat jelentkező. ennyi.

mindig megrökönyödök, amikor egy pályázó egyszerre megpályázik egy beszerző és egy IT munkatárs pozíciót... tisztában kell lenni önmagunkkal, a másik oldalról pedig több őszinteség kellene a közvetítő cégek, HR-esek és a jelöltek részéről. fogadni merek, hogy Szegénynének senki se mondta még meg az őszintét

a 30-ból 6 behívás témához: ez így semmit nem jelent, nem tudjuk milyen állások voltak ezek (milyen elvárások), nem tudjuk milyen volt a pályázati anyag.

felhasználó: Szarra-nemszarra lehet jelentkezni, de amíg a nemszarra nyilván nem biztos, hogy behívják, addig a szarra -véleményem szerint- majdnem biztosan. A 20% nekem azt mondja, hogy inkább nemszarra jelentkezik, ahol esetleg nem mindenben felel meg az elvárásoknak. Én nem tudom, hol, melyik városban élnek (főleg, mivel korábban a Budapestre költözés is szerepelt alternatívaként), de alig hiszem, hogy csak azok az lehetőségek vannak ott, amikre jelentkezett.
Azt meg aztán végképp nem értem, hogy egy hónap álláskeresés után felsőfokú végzettséggel miért "csak" egy házvezetőnői állást talált, annyi pénzért, mintha a t***o-ba ment volna el árufeltöltőnek.

Nekem az a tapasztalatom, hogy amennyiben a valós képzettségünknek, tudásunknak megfelelő munkákra jelentkezünk, akkor az első interjúra akkor is behívnak, ha az elvárások nagy részét, (a legfontosabb kitételeket) teljesítjük. Szerintem nem kell egy álláshirdetésben megfogalmazott elvárásoknak 100%-ban teljesülniük az első interjúhoz. És az interjú után már mindegy mi van az önéletrajzban, pro és kontra is, az ugyanis csak egy szűrő, annak alapján döntik el, hogy benne vagyunk-e abban az öt-hat emberben, akivel tovább foglalkoznak.

"...jól eladta magát..."

Én ezt a kifejezést nagyon nem szeretem, noha valami hasonlóról van szó, de: míg eladni a vödör szart is el lehet, ezzel szemben tapasztalatom szerint munkakeresésnél viszont az számít, hogy valóban akarjunk az adott pozícióban, az adott cégnél dolgozni, és amennyiben nem mindenben felelünk meg az elvárásoknak, mutassuk fel azt a fejlődési potenciált, ami ahhoz kell, hogy a szükséges képességeket, tudást megszerezzük. Tehát, hogy a munkaadó érezze azt, hogy jobb választások vagyunk mi, aki nem mindenben felel meg, de motivált, mint az aki ugyan szakmailag oké, viszont neki ez az álláshirdetés egy a beadott x pályázatból.

Nálam pl. a legfontosabb szűrő a jelentkezésnél (persze a bizonyos minimumelvárások tekjesülése esetén), a cég maga volt. Azért csak három céghez küldtem be annó a jelentkezésemet, mivel az volt az a három cég, aminél szívesen dolgoztam volna. Hasonló pozícióra vonatkozó hirdetés volt akkoriban több is, de mind olyan cég adta fel, amelyeknél nem szivesen dolgoztam volna.

Hukk... Elég erőltetett és rózsaszín amit írsz.

Igen, sok helyen olvasni azt amit ide írtál, és igen, álom lenne, ha tényleg így lennének a dolgok. Ezzel szemben a valóság nem ez.

Lehet szerencséd volt, sajnos nagyon sokan nem tehetik meg, hogy a legfontosabb szűrő a cég legyen... . Plusz: " Azért csak három céghez küldtem be annó a jelentkezésemet, mivel az volt az a három cég, aminél szívesen dolgoztam volna. "

Kedves Hukk! Sajnos sokan bizony szenvednek, és nem azért mert 3-ból 3-szor álmaik helyét választják és be is hívják őket. Hanem, mert egy helyre sem. Sarkítani lehet a dolgokat, vannak szerencsések, szerencsés végzettségüek akik "épp" hiányszakmát végeznek. Van ilyen. De a többség sajnos nincs ilyen helyzetben. Főleg ha jönnek a számlák... .

Vagy ez neked nem ismerős? Nem? Akkor én nem osztanám az észt, hogy mindenki helyzetét ismerem és a minden cukorból van csak nem eszünk belőle. Vagy nem igaz amit írtál... .

Balázs: közgazdász vagyok, nem orvoslátogató, vagy biztosítási matematikus. Nem éppen hiányszakma, pont ezért is merem "osztani az észt"

Másrészt sehol nem állítottam követendő példát, egészen egyszerüen leírtam, hogy a hátam mögött a negyedik munkahelyel, és több mint ötven interjúval mik a tapasztalataim. Én se tudtam ezeket akkor, amikor kijöttem az egyetemről, és nekem nem mondta ezt el senki, hanem a saját tapasztalatomon kellett ezt megtanulni. Pályakezdőként én is vállaltam el olyan munkát, amire három hónappal előbb nem is jelentkeztem volna. De mostanra kialakítottam egy olyan "profilt", ami alapján el tudom nagyjából dönteni, hogy egy adott álláshirdetésnél (mivel azért időről időre végignézem a lehetőségeket) jó eséllyel el tudom dönteni azt, hogy engem keresnek-e vagy sem. És ha valaki ezt tudja, akkor nem 20% a behívások aránya.

És ne gyere azzal, hogy jönnek-e a számlák, vagy sem. Ha jönnek a számlák, akkor mindegy mit, de dolgozni kell, nem kereshetünk több hónapig munkát. Ha pedig számít a pozíció, akkor pedig igenis váloghassunk.

ja, hukk-ot azért bszogatni, mert tudatosan válaszott felesleges. megtehette, ismerte a piacon lévő cégeket, örüljön neki.

más ezt nem teheti meg. sajnálom a kismamákat, az 50 felettieket, a szülés korban lévő nőket, nekik nehezebb, ezt látom. a pályakezdőket nem sajnálom, mert - tiszt a kivételnek - úgy választanak sulit, hogy azt se tudják piacképes-e amit tanulnak, nem tanulnak nyelvet, és nem dolgoznak nyaranta, a szakmai gyakorlatot elcsalják, csak hogy meglegyen az aláírás. Aztán persze megy a rinyálás, hogy így meg úgy, és diplomám van, stb. Na meg az elszállt fizetési igények, amit az egyetemen hallanak. A való világ meg majd osztogatja a pofonokat.

"eladta magát" persze elcsépelt, de mint te is jól leírtad, erről volt szó. mert akartad az állást, és ezt látták rajtad - tettél azért, hogy lássák rajtad.

Gyakorló munkaadóként nagyon rossz tapasztalatokat szereztem, amikor egy-egy új alkalmazottat kerestem.
A hirdetésben pontosan mindent leírtam, azt, hogy budapesti, nyugdíjas, angolul beszélő férfi munkatársat keresek egy bizonyos státuszra, nettó xx fizetésért.
Erre érkezett napi 50 önéletrajz, közülük jó, ha 10% felelt meg első körben az elvárásoknak - a többi egészen messze volt tőle: vidéki nő spanyol nyelvismerettel, bp.-i hölgy bölcsészdiplomával, 32 éves férfi két diplomával, nyelvtudás nélkül, azonban kétszer akkora fizetési igénnyel, mint amit megjelöltem.
Akkor sem értettem, hogy miért jelentkeznek, azt pedig végképp nem, hogy nemleges válasz esetén miért írtak vissza felháborodva :)

Fonokno: Megtalaltad mar? Csak mert ha nem, szolok fateromnak. :D
Igaz, o is dolgozik 4 oraban, de sose lehet tudni.

Főnöknő: Elkeseredés? Mert kell a munka? Mert a cégek X % nem valós igényeket ill. valós tényket ad meg a munkakkörről, munkáról?
És mert hivatalosan, (jogilag) NEM adhatsz fel hirdetést, hogy "FÉRFI" munkavállalót keresel? Hacsak kifejezetten nem láthatja el a munkakőrt egy nő? Jó, Magyarországon ezen dolgok ellenőrzése egyenlőre nulla, de bizony-bizony vannak szabályok, amik(et) ha nem is tartanak be a munkáltatók, akkor is léteznek.

Kedvencem, mikor egy hirdetésre jelentkeztem, telefonon beszéltem a hirdetővel. A pozíció irodai munkával volt kapcsolatos. Hosszas beszélgetés után, mikor már többször próbált elküldeni az ürge, hogy "NEM VAGYOK ALKALMAS" a pozícióra (én meg kötöttem az ebet a karóhoz, hogy de, minden végzettségem megvan hozzá), jött ordítva a válasza, arra a kérdésemre, hogy miért nem:

"AZÉRT B+, MERT TÉGED NEM LEHET MEGDUGNI! NA! AZÉRT!"

Nos, ennyit. Hukknak annyit, hogy ne tévessze össze a gyakorlattal rendelkező közgazdászt a pályakezdővel :-) . Végzettség csak papír. A munkát nem az egyetemen tanítják!

(((Talán ismered a történetet: Elromlik a hűtő. Kimegy a szaki. Megnézi. Nem tud mit csinálni. Kihívnak még egyet. Ő is nézi-nézi, de nem jut előre. Mire felhívnak egy öreg mestert, hogy nézzen rá. Kimegy, megnézi. Meghúz egy csavart, majd benyújtja a számlát ami bizony nem kevés. Aki hívta persze reklamál, hisz a munka csak 5 perc volt. Mire a szaki:
- Igen, öt perc. De 35 év tapasztalata, hogy tudjam hol a hiba és hogy hogyan lehet orvosolni!)))

Azért nagyon szerencsések vagytok a bajban, mert mihez kezdenétek, ha a hirtelen jött szegénység mellett valamilyen szigorúan betartandó diéta is társulna egyikőtök, vagy mindkettőtök oldaláról. Ha megnézed, egy glutén mentes, vagy egy diabeteszesnek készült termék többszöröse a 'normál'-nak. Talán megér erre is néhány szót 'vesztegetni'.

Hogy alaposabban végigolvastam, egy vita - még le nem csengett- végébe írtam egy egész más témát, bocs az érintettektől.
De ha már ennyi szó esett az interjúkról - túl sokon nem voltam, általában hűséges tipus vagyok, ha van munka, van olyan vezető, aki tudja is hogy mit csinál akkor dolgozom. Olyan munkát végzek, amit az időm zömében szeretek, és csak igen ritkán nem. A példa, egy olyan állás volt, amit nagyon szerettem volna megkapni. Egy egyszerű, számomra könnyen végezhető alapfeladat, és kiegészítésül olyan, amit mostanság vadászni szoktam, mert annyira szeretem csinálni. 4 körben egy feleannyi idős lány volt még fenn a rostán, és bár ő csak a fele feladatot tudta megcsinálni (fizetésben minimális volt a különbség, mert a pocízióhoz tartozott a bér), mégis őt vették fel, mert a 30 alatti csapatba ő jobban beleillett korban. És ezt meg is mondták - ha nem ilyen nyiltan is.
Valóban tanulni kell azt, hogyan kell egy pocícióra, állásra jelentkezni. Látom a környezetembe jelentkezők önéletrajzát, aztán a felvétel után azt, hogy abból mit is tud megcsinálni - és elég borzasztó a kép. Nekem nincs arcom az ilyenhez, de a felsőoktatásból kikerülők javarésze (legalábbis a környezetemben előfordulók, leszámítva szűkebb családot) egész másképp állnak ehhez a kérdéshez.