BoP kérésére két verzióban is olvashatjátok a tegnapelőtti Céadaoin-SZF randit. (Én majd este írom meg az enyémet.) Az enyém - asszem - szubjektívebb lesz. :)
Céadaoin vendégposztja.
Ott kezdődött, hogy a haditerv szerint egy kávéházban találkoztunk volna, munkaidőnk és a távolságok pontos egyeztetése, majd az egész randi egy nappal való elhalasztása után. Mindketten megrajzoltuk a magunk kis térképét, ami azért vicces, mert egyikőnk sem dolgozik messzebb a kinézett ponttól fél kilométernél, én meg ráadásul már két éve.
Eltévedni nem sikerült tehát, a kinézett kávézó viszont tele volt. Mindegy, nem messze találtunk egy cukrászdát is. Ők üresek voltak, ami akár gyanús is lehetett volna: nem tűnt fel, hogy negyed órával voltak zárás előtt. Ehhez képest mosolyogva búcsúztattak, amikor háromnegyed óra múlva, 1 db csokitorta, 1 db esterházy-torta és 1 fél literes gyömbér (két pohárral) elfogyasztása után végre voltunk szívesek távozni. A cehhet én álltam, tekintettel arra, hogy Szegényke majd még csak ezután kap fizetést.
Sok időnk nem is volt az ismerkedésre, ha még éjfél előtt haza akartam jutni. Kicsit még bóklásztunk, ültünk padon is (ott jutott az eszembe a fényképes ötlet), meg tömegközlekedtünk, ami azért volt jó, mert közben egy mukkot nem értettünk egymás mondanivalójából.
IGEN, kibeszéltük a rendszeres és rendszertelen kommentelőket is, és NEM, nem fogom leírni, mire is jutottunk a kérdésben. Sem megbántani, sem feldicsérni nem akarok senkit. Tudom, a langyosakat kiköpi szájából az Úr...
IGEN, kibeszéltük a szerelmi, továbbá családi életünket, és NEM, erről sem fogok többet mondani. Gondolom, egyértelmű...
IGEN, másról is beszéltünk, amiről viszont egyáltalán NEM mondok semmit, mert részint az rólam szólt, ez a blog meg nem, részint meg súlyos spoilereket tartalmazna a jövőbeli terveimet illetően. Na jó, azt ide is leírom, amit az iterumon már elárultam: tematikus blog lesz, egy vagy kettő. De még nem mostanában.
Ezenkívül munka- és hivatásbeli valamint élet- és háztartásvezetési tippeket cseréltünk. Meglehetősen olyan volt, mintha már rég ismernénk egymást – csak hosszú idő telt volna el az utolsó találkozás óta.
Utolsó kommentek