Itt az ideje a ruhaügyi beszámolónak. Erre egy a Velveten olvasott cikk meg egy másik Indexes döbbentett rá.

Amikor megírtam a blog elején, hogy szinte kizárólag Zara és Promod ruháim vannak, néhányan majdnem megköveztek virtuálisan.

Én komolyan nem sznobériából vásároltam ott. Egyszerűen mindig ott sikerült nekem tetsző és a méretemnek megfelelő ruhákat kapni. A titok nyitjára egy textiliparban jártas ismerősöm vezetett rá, aki egy félmondatban elejtette, hogy a Zara és a Promod is spanyol márka.

Lehet, hogy spanyolos testalkatom van? A legnagyobb problémám nem is a magasságommal van, hanem azzal, hogy mellben igen erős vagyok, derékban meg elég vékonyka. Kínaiban még nem találtam olyan nagy méretű felsőt, amit be tudtam volna gombolni. A C&A-ban meg a Marks & Spencer-ben még volt olyan, ami mellben jó rám, de azok deréktájon meg csak lobogtak.

Igazából – pont a problémás alkatom meg régen a bőrbetegségem miatt – nem is szerettem, szeretek öltözködni, ruhákat vásárolni. Ez számomra mindig csak szenvedést, kínlódást, rohangálást, szégyent jelentett.

Így alakult, hogy nincs sok ruhám, de azok strapabíró anyagúak, kényelmesek és klasszikus vonalúak. Persze eltartott egy ideig, amíg rájöttem, hogy milyen alap dolgokat kell megvennem, hogy évekig hordható, letisztult, elegáns (egyesek szerint unalmas) ruhatáram legyen. Fekete, fehér, piros, szürke - szoknya, nadrág, mellény, blézer, kosztüm, kabát, kardigán, hasonló színű felsőkkel. Néhány sárgás, barnás, lilás, rózsaszínes felső (blúz, top, póló), de majdnem mindenem egyszínű. Ezeket kedvem szerint tudom feldobni színes kendővel, sállal, bizsuval, sapkával, hajcsattal.

Hát, most ez így leírva igen bénán hangzik. Ahogy olvasom a szöveget, ez alapján olyannak látom magam, mint egy negyvenes éveiben járó debella vénkisasszony. (Elnézést kérek a negyvenes éveikben járó szingliktől a sztereotípiáért, de mégiscsak 30 alatti bölcsész vagyok, aki érettségikor még bakancsban, miniszoknyában, szivárványszínű harisnyával és mély dekoltázzsal nyomult Szegényemberre.)

Tudom, meg kéne tanulnom varrni.