Szegény gazdagok

Ez volt a Szegénység blog. És most újrakezdtem.

szegenygazdagok @ gmail . com

Friss posztok

Utolsó kommentek

  • adele: @loláb: 2013-ban olvasva ezt... vegyünk fel devizahitelt, mert az jó lesz... ne törlesszünk elő...... (2013.05.03. 22:26) Stoppolás
  • Zabaalint (törölt): @Kiszámoló: A matematika inkább alul van súlyozva a közgazdász képzésben. A megoldás nem az, hogy... (2013.01.30. 12:23) Lébecoló diákok
  • suzildi (törölt): Én is régebben olvastalak... :) (2013.01.04. 08:53) Új alapok
  • kvp: "nem becsülhető, hogy adott szakmából mennyi kell jövőre vagy öt év múlva." Orvosbol, tanarbol ke... (2012.12.21. 04:46) Lébecoló diákok
  • BA2017: @kvp: Régen tervgazdaság volt, becsülhető volt a munkaerőigény, ma piacgazdaság van, nem becsülhet... (2012.12.20. 21:23) Lébecoló diákok
  • Utolsó 20

Feedek

Ültödben elalszol

2008.10.09. 20:00 Szegényember felesége

Fáradt vagyok új poszthoz, és ilyen is régen volt már. Küldöm minden dolgozó, vidékről munkába járó nőnek.



Tömött szatyraiddal szálltál vonatra tegnap.
Szaladgálsz dolgainkban, távol egy éjjel, egy nap.
Rendet csinálsz a házban, vesződöl pénzügyekkel;
ébren talál az éjfél, talpon kora reggel.
Várnak, mint máskor is, kicsinyes napi harcok,
leszid goromba árus, morózus hivatalnok.
Vár teknő, a tűzhely, varrógép - s még mi minden!
Ügyetlen választottál, látod, amikor engem;
lélek kalandosát, örökkön tépelődőt.

Kérleltek derekabbak, hogy választ adj, igenlőt
- mégis hozzám szegődtél. Így lett minden napod
tizennyolc óra munka, huszonnégy óra gond.
Talpon csak, egyre résen: bajban voltál a higgadt,
tudtál bármily keservben álarcot venni, vígat -
voltál hozzám igaz, ha kellett: színleléssel,
nyugtató szép szavakkal, szerelmes öleléssel.

Becsapódott mögöttünk immár két évtized
két nehéz kapuszárnya - mit bír el még szíved.
Mit látsz kecsegetőt, háttal az ifjuságnak?
Csuklóid fájlalod, eres, dagadt a lábad;
be vagy kerítve végképp: egy férfi, négy gyerek,
ragadozó fogakkal faljuk fel életed.

Töprengve, bűntudattal mindez eszembe ötlött,
miközben hánykolódó szívem jelenti jöttöd.
Késő a délután már, most szállsz fel a vonatra,
ideges vagy, rohantál, sóhajtva ülsz a padra;
hajad rendezgeted, lesimítod a szoknyát,
élénkebb ívre húzod ajkad halvány pirossát.
Most, hogy leülsz végre, gyereksírás se hajszol,
foglalkoznál magaddal - de ültödben elalszol.

 

Illyés Gyula: Két évtized

5 komment

Címkék: vers irodalom vendégszöveg

A bejegyzés trackback címe:

https://szegenygazdagok.blog.hu/api/trackback/id/tr4705722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szegényember felesége · http://szegenygazdagok.blog.hu 2008.10.09. 20:02:37

Sajnos a szöveget csak netről másoltam, gyanítom, vannak benne hibák. :(((

harcibarbi 2008.10.09. 20:20:06

Nézzél utána verseskötetben szerintem.

Mérgezett fülü teszkós szatyor 2008.10.09. 21:27:08

szerintem a 16 tonna /eredete most nem ugrik be/ idejen valobb lenne

Loge · http://bloge.blog.hu/ 2008.10.10. 07:51:37

egy majdnem nobel-díjas költő/iró.

certaldo 2008.10.13. 16:03:53

Jézus szent szíve!
Az hagyján, hogy hemzseg a hibáktól, az is, hogy illene odaírni, hogy részlet, mert ez (egy másik) versnek csak rövid részlete, de az, hogy Illyés Gyulának tulajdonítod, az minden határon túl van!

Benjámin László Két évtized című versére gondolhattál, annak valóban hasonlóan :( hangzik egy részlete.
süti beállítások módosítása