Kiemeltem ide loláb kommentjeit a hitelválságról, mert úgy láttam, hogy közérdekű lehet.

Üdvözlöm Önöket,Tömör professzor vagyok. Engedjék meg, hogy pár szóban összefoglaljam a hitelválságot:

Az USAban kb 6-8 éve rendkívül alacsonyak voltak a kamatok, 1.25-2%. Ennek az lett az eredménye, hogy boldog-boldogtalan hitelre vett lakást, házat (ez, hogy az emberek 80%-a saját lakásban lakik nálunk fejlettebb országban nem jellemző), rengetegen azért, hogy kiadják. Azaz eleve úgy vették fel a hitelt, hogy tudták, a fizetésükből nem képesek sokáig fizetni a törlesztést. Ez az élénkülő kereslet ingatlanáremelkedést okozott, valamint azt, hogy a bankok kihelyezték minden forrásukat. A hitelfelvételi kedv töretlen volt, ezt finanszírozandó a bankok kibocsájtottak olyan befektetési jegyeket, amelyek fedezete a kihelyezett hitel volt.
Az ingatlanok árának növekedése azt eredményezte, hogy lehetővé vált a meglévő hitelek mellé újabb hitelekkel (autó, utazás, plazmatv, stb...) beterhelni az ingatlant, amivel rendkívül sokan éltek is. Ezeknek az új hiteleknek a forrása(mivel a bankoknál felhalmozott betétállományt már kihelyezték a bankok) döntően a korábban említett jelzáloglevelek voltak.
Az elmúlt pár évben a világgazdaságban tapsztalható nyersanyagár emelkedés, -amelyet az ázsiai országok hihetetlen mértékű gazdasági növekedése okozott- megdrágította a magas munkaerőköltséggel dolgozó amerikai vállalatok termelését, ezért ezek a vállalatok piacokat veszítettek. Kénytelenek voltek elbocsájtani embereket, olyan embereket, akik közül sokan korábban felvettek hiteleket az ingatlanukra. Sok ingatlanhitel "bedőlt", rengeteg ingatlant adtak el a gazdáik, mivel látták, hogy nem lesznek képesek fizetni a hiteltörlesztést. A növekvő kínálat lenyomta az ingatlanárakat, ez gyakorlatilag minden ingatlanhitel esetében azt jelentette, hogy a fedezetként bevont ingatlan nem ért annyit, mint amekkora hitel ki lett rá helyezve. Ez a jelzáloghitelek forrását megtestesítő befektetési jegyek esetében drasztikus elértéktelenedést jelentett, így azok a bankok, biztosítók, alapkezelők, amelyek ilyen jelzáloglevelekbe fektették a pénzüket gyakorlatilag egyik napról a másikra elvesztették a vagyonuk döntő többségét.
Másrészt a banki működést meghatározó jogszabályok értelmében a banknak értékvesztést kell elszámolnia azokra a kihelyezéseire, amelynem megtérülése nem biztos, ez csökkentette a bankok amúgy sem nyereségét. Emiatt a két ok miatt az elvárt nyereséget messze alúlmúló teljesítmény okozta a banki rézvények eléréktelenődését, ami lehúzta a különféle tőzsdeindexeket, és a többi, más profilú vállalkozások részvényeinek árfolyamát.

Nos, tömören ennyi. Remélem velem könnyebben szót értettek.
:-)

Mit jelent mindez magyarországon?

Magyarországot az USA jelzáloglevelek elértéktelenedése nem érinti közvetlenül, mivel egyik hazai bank sem fektet tömegesen közvetlenül ilyen papirokba (persze amenyiben valamelyik hazai bank külföldi anyabankját érinti ez, akkor ilyen módon megjelenhet ez is itthon).
Mivel a forint kockázatosabb befektetési forma (köszönhetően a magas államháztartási hiánynak, és az alacsony gazdasági növekedésnek), ezért a globális pénzpiac szereplői számára csak akkor jelent vonzó alternatívát, amennyiben a villággazdaság növekvő pályán áll. Amennyiben a világgazdaság növekedési üteme megtörik (ez egy finanszírozási nehézségekkel küzdő időszakban értelemszerű), akkor a tőke "menekül" a magyar befektetésekből. Ez azt jelenti, hogy a forint árfolyama csökken (túlkínálat). A korábban felvett devizahitelek törlesztőrészlete emelkedik (mivel ha 1500 svájci frankot kell visszafizetni, akkor nem mindegy, hogy 1 chf 160huf, vagy 190).
A tőzsde zuhanása (ezt jelen esetben nem a magyar cégek rossz teljesítménye, hanem a megtört befektetői hangulat, és a globális piaci pánik okoz) rossz mindazoknak, akiknek magyar részvényalapú befektetése van. (Szinte minden dolgozó rendelkezik magánnyugdíjpénztári tagsággal, az ide járulékként befizetett összeg döntő része, többé vagy kévésbé részvényalapú befektetésbe van fektetve. Szerencsére ez pillanatnyilag nem jelentkezik, hiszen a magánnyugdíjpénztári befektetésünk hozamát akkor realizáljuk, amikor nyugdíjba megyünk, addig pedig rendeződik a helyzet, így hosszú távon esélyünk van komoly hozamok elérésére is)

Mit kell most tenni?
1.: A hazai bankrendszer fundamentálisan stabil, a betétek garantáltak. Nem szabad kivenni a pénzt a bankokból, otthon nincs jobb helyen.ú
2.: Nem érdemes a korábban felvett hiteleket előtörleszteni, mivel csak drágán, a rosszabb árfolyamon tudjuk visszafizetni.
3.: Érdemes lehet devizahitelt felvenni, mivel ha egymillió forintot akarunk felvenni, kedvezőbb, ha a kérdéses deviza árfolyama 200 forint (ez ugye azt jelenti, hogy a forint "gyenge", és ekkor a felvett összeg 5000 egység) mintha 150 forint (ekkor a forint "erős", és a felvett összeg 6667 egység). Ezt némileg csökkenti a várhatóan növekvő hitelkamatok.
4.: Érdemes lehet elgondolkozni a hazai részvénybefektetéseken, mivel várhatóan előbb utobb a részvények árfolyamát ujra a fundamentumok, azaz a társaságok teljesítménye fogja meghatározni, nem a globális pánikhangulat. Akkor pedig elindulnak az árfolyamok felfele. Kérdés, hogy hol van az árfoyamok alja...

Egyoldalú kamatemelés. A bankok ennél kifinomultabban működnek. A hitelkamat a finanszírozási források kamatától függ. Az elmult napokban a legtöbb jelentős bank (pl.: Az EKB, illetve a FED, az USA "jegybankja") kamatot csökkentett, ennek célja, hogy a kötvénypaicról átterelje a befektetőket a kockázatosabb piacok, azaz leegyszerűsítve a tőzsdék felé (ennek kifejtésébe nem mennék bele, de ha érdekel, akkor leírhatom) Ennek az volt a célja, hogy elejét vegyék a tőzsdék zuhanásának, és biztosítsák a piacok likviditását. (láthatóan egyelőre nem jött be, de szvsz egy-két héten belül megnyugodhatnak a piacok, és stabilizálódni fognak az árfolyamok, persze valószinüleg a korábbiaknál alacsonyabb szinten).
Amint megnyugszik a pénzpiac, a bankoknak (már amelyik állva marad) forrásra lesz szükségük, hogy a hitelezési tevékenységüket folytathassák, ezért a betéteseiknek is magasabb betéti kamatot fognak kínálni. Emiatt egyrészt növekedni fog a hitelek kamata (erre céloztam az előző komment 3. pontjának végén). Mivel a hitelek többsége egy mozgó kamatbázishoz kötött (pl BUBOR, vagy svájci jegybanki alapkamat), ezért ezeknek a kamata nőni fog. Másrészt pedig a korábban felvett hiteleken törlesztőrészlete a forint árfolyamcsökkenése miatt nőni fog, de ez az új hiteleket nem érinti, mivel ezeknél a finanszírozási összeg már a gyenge forintra lesz megállapítva (lásd 3. pont eleje).
Korábban a forint árfolyama a magyar gazdaság állapota miatt volt alacsonyabb, az ezirányú félelmek csökkenése vezetett a 230 ft körüli szintre. Jelenleg a 260 körüli árfolyamot csak és kizárólag a pánik okozta, a gazdaság nincs rosszabb állapotban, mint egy hete (de jobban sem). Innen még mehet lejebb is a forint, ha kiderül valami olyan adat, ami a gazdaság helyzetének rosszabbra fordulására utal, vagy például, ha a kormányunk összerak egy olyan költségvetést, ami köszönőviszonyban sincs a valósággal.
Harmadrészt a magyar államadósság külföldi finanszírozású, azaz az forint árfolyamának csökkenése növeli a költségvetés adósságszolgálatát.persze ez kezelhető megszorításokkal, de ezt sajnos a jelenlegi "választási időszakban" nem biztos hogy megkockáztatja a kormány. Bár talán van a kormányban akkora felelősségtudat, hogy nem tötődve a megszorításokkal óhatatlanul együtt járó további népszerűtlenség növekedéssel, bármi (akár még a nyugdíjak csökkentése) áron is, de biztosítja az ország költségvetésének stabilitását, és a finanszírozás folytonosságát.