Mi ez a drámázás? Az verte ki a biztosítékot, hogy egy fél generációra való fiatalt akart megbélyegezni a kormány. A lébecoló diák bélyegét sütötték mindenkire, aki nem fejezte be időben a tanulmányait, tekintet nélkül a körülményekre. Mindegy, hogy egy gyermek születése, betegség vagy a család anyagi gondjai miatt marad ki valaki, a nemzet meglopásával vádolták választott vezetőink. De vannak rendszerhibák is.

7 lehetséges ok, amiért nem szereznek diplomát időben egyesek

1. Az állam biztosítja, hogy a képzési idő kétszereséig ingyen** tanuljanak az államilag finanszírozott hallgatók.* Azaz egy 5 éves képzést akár 10 évig lehet a szabályozás szerint végezni. Miért lehet támadási felület, ha valaki a szabályok betartása mellett kihasználja a lehetőségeit? Miért nem csökkentik ehelyett a maximális időkeretet? Legközelebb azokat stigmatizálja a kormány, akik kihasználják a GYES-t, és 3 évig otthon maradnak a gyermekükkel?
2. Diplomák tízezreit tartják vissza az egyetemek és főiskolák tanulmányi osztályán, mert a végzett hallgatóknak nincs nyelvvizsgája.- írta a Magyar Nemzet márciusban. A diploma megszerzését nyelvvizsgákhoz kötni dicséretes, de a jelenlegi iskolai nyelvoktatás színvonala mellett kemény pénzekbe kerül a felkészülés egy átlagdiáknak. Ők azok, akik a diploma hiányában szintén bűnbakok lettek.
3. Ellenérdekeltek az egyetemek, főiskolák is. Mivel a hallgatók létszáma után jár a fejkvóta, minél tovább tudnak egy hallgatót a rendszerben tartani, annál tovább kapják utánuk az állami dotációt. Elég szakonként egy lehetetlen követelményeket elváró vizsga vagy szigorlat, és máris elszáll az esély, hogy időben haladjon valaki a tanulmányaival.
4. Vannak adminisztratív eszközök is, amivel az tanulmányi osztályok hátráltathatják a követelmények teljesítését. A kreditrendszer diszkrét bája, hogy elhiteti a diákokkal, hogy szabadon állíthatják össze az órarendjüket. A bukta akkor jön, amikor kiderül, hogy ha valaki nem fér be a kötelező kurzusra, a következő félévben nem pótolhatja, mert évente csak egyszer indítják. Régen hosszú sorokban nyomorogtak az oktatók irodái előtt az órafelvételi időszakban a hallgatók, most a Neptun és ETR korában egy klikkelésnyi idő elég, hogy valaki lemaradjon egy kötelező kurzusról, mert betelt a létszám.
5. Számolni kell a kiábrándulással is. Nem tudjuk, mennyien lehetnek azok a hallgatók, akik egyszerűen elvesztik a motivációjukat, amikor az áhított szakra bekerülve kiderül, hogy a kedvenc témáját egy kiégett oktató tanítja korszerűtlen módszerekkel a már a múltszázadban is elavultnak számító tankönyvből.
6. Az erőszakosan és drámaian megváltoztatott keretszámok a lemorzsolódás motorjai. Nem lehet kémia szakos tanárt meg mérnököt csinálni a humán beállítottságú 18 évesekből, mert az első matekvizsgáknál elbuknak az egyetemen. Ha már általános iskolában sikerül megutáltatni a matekot, fizikát és a kémiát, akkor ne csodálkozzon senki, hogy a médiaszakok vonzóbbak a fiataloknak. Nem volt jó persze az sem, amikor az állam az ingyenesen elvégezhető néprajz, művészettörténet, klasszika-filológia szakok indításával elhitette a fiatalokkal, hogy szükség van a tudásukra és el fognak tudni helyezkedni a szakmájukban.
7. Tegyük még hozzá azt is, hogy hallgatói jogviszony mellett néhány értékes kedvezményhez is hozzá lehet jutni. Olcsóbb utazni, vállalkozni, színházba, moziba menni, amikre azért – valljuk be – szükség lenne, ha a diploma kipipálva mentalitás helyett valódi értelmiséget akarunk kinevelni ennek az országnak. Sokan vissza is élnek ezekkel a lehetőségekkel, és amíg csak a szabályok engedik, maradnak inkább hallgatók. Ha ezzel a gyakorlattal nem ért egyet a kormány, megint ott a lehetősége, hogy csökkentse a maximálisan támogatott félévek számát, ami jelenleg a képzési idő kétszerese.

A karácsonyi családi ebédeken okosan és tisztelettel fel kellene világosítaniuk a fiataloknak a rokonságot arról, hogy mi van a populista szólamok mögött. Mert felsőoktatási rendszer strukturális válsága nem oldható meg jól anélkül, hogy meghallgassuk a diákok hangját is. 

* A kommentek alapján pontosítok: 1999-ben kezdtem az egyetemet, akkor ez volt a szabályozás. Mi vagyunk az a nemzedék, aki akár 10 évig végezhetett ingyen a szabályok szerint egy 5 éves képzést. A mi generációnkat állítják pellengérre.

**Kihúztam az ingyen szót. Így is beleköttök? A mondat lényege nem az ingyenen van, hanem a pellengérre állításon.